…, hogy a forradalmi törvényalkotás legalább az egészségügyben ne okozzon helyreállíthatatlan károkat, mert ez itt szó szerint emberi életeket jelenthet.
Magam egy területet ismerek az átlagosnál jobban, ez a cukorbetegség. Igaz, soha sem gondoltam, hogy egyszer nyilvánosság előtt is beszélni fogok arról, hogy én is inzulinra szorulok, de amikor az Emberi Erőforrás Minisztériuma egy olyan rendelettel lepte meg tavaly januárban az érintetteket és a kezelő orvosokat, amelyben megvonta a jó minőségű inzulinokat a megszabott értékhatárt nem teljesítő betegektől, nem tehettem mást. Nem tehettem, mert innentől kezdve nem pusztán egy ellenzéki párt frakciójának tagja voltam, hanem az egyetlen olyan ember a Parlamentben, aki hitelesen tudta képviselni közel nyolcszázezer ember valódi érdekét.
Persze ezzel még nem nőtt a népszerűségem a kormányoldalon, és belekerült vagy másfél évbe, több napirend előtti felszólalásba, interpellációba, kérdésbe, míg megértették, hiába tartunk be minden orvosi előírást, a vércukorszintet az időjárás változásától, a stresszen keresztül, egy másik betegség hatásáig rengeteg minden befolyásolja. Végül aztán mostanra sikerült a javaslataim szerint módosítaniuk saját rendeletüket.
Hogy közben hány embernek kellett fizetnie az inzulinért, és hányan voltak olyanok, akiknek nem telt rá, és csak a rosszabb minőségű kezelést kaphatták, az már senkit sem érdekelt. Főleg nem az egészségügyi államtitkárt, Szócska Mihályt, akit ha már így alakult megkérdeztem, hogy legalább tanultak-e más kárán, és hogy felhagynak-e a beteg emberek egészségével történő kísérletezéssel.
Nem vártam, hogy elnézést kérjen, vagy hogy megköszönje a tanácsokat, de azt azért nem gondoltam, hogy még most is saját magukat, és az éppen megsemmisített igazságtalan, szakmailag rettenetes, az alkotmánybíróság által is vizsgált rendeletüket fogja dicsérni. Biztosan kínos lett volna a jelen levő miniszterelnök előtt őszintének lenni.
Nekem meg az lett volna a kínos, ha nem azzal zárom a vitát, hogy nincs az a gazdasági miniszter és nincs az a miniszterelnök sem, akinek a kedvéért emberek egészségét és életét kockára szabad tenni.
Föl is kapta a fejét az első számú forradalmár. Igen, elsősorban neki kell elszámolnia a lelkiismeretével.
Már ha még van mivel…